
Bihon Győző - Csillagok között IV.
A festmény többi része az univerzum végtelenségét idézi, amely előtt az ember porszemnek érezheti magát. Ez a kontraszt az emberi lépték és a kozmikus távlatok között arra emlékeztet, hogy bár egyénileg kicsinyek vagyunk, mégis részei vagyunk egy hatalmas egésznek.
Bihon Győző munkásságában gyakran megjelenik az épített tér és a kultúrtáj ábrázolása, madártávlatból szemlélve. Festményein az élénk, erőteljes színek és a raszterháló az ember által formált táj jellegzetes szerkezetét rögzítik. A “Csillagok között IV” című művében is felfedezhető ez a megközelítés, ahol a mikrokozmosz és a makrokozmosz találkozik, összekapcsolva az egyéni és az univerzális dimenziókat.
Összességében a festmény arra hívja fel a figyelmet, hogy saját létezésünket az univerzum tágabb összefüggéseiben szemléljük, és felismerjük helyünket ebben a végtelen térben. Az alkotás színei, témája, felületének "játéka" képes magas szinten, pozitívan energetizálni a nézőt, aki pillanatok alatt befogadóvá válik a művész szándékának megfelelően!